Csapatunk tagjai pénteken is hozzájárultak az árvízi munkálatokhoz. Noha eredetileg úgy terveztük, hogy a Rómain csatlakozunk az önkéntesek csoportjaihoz, valamivel 15:00 után arról kaptunk tájékoztatást, hogy minden budapesti védekezés megoldott. Szerencsére ismét Kaczián-papa jóvoltával mikrobusszal voltunk, ezért Szentendrére telefonáltunk: kiderült, hogy korlátlanul fogadnak önkénteseket a HÉV-megálló melletti gyártelepen, ahonnan a környék homokzsák-ellátását biztosítják.
Milánnal és a pasaréti ferencesek Pió testvér vezette hetes különítményével érkeztünk meg. Velünk volt még a BIK Bölény őrsének három tagja is (Ádám, Dávid, Dini).
Négy órát dolgoztunk. Azóta sok minden történt, hogy de akkor a tapasztalat az volt, hogy bár az önkéntesek a szabályozás szerint 20:00-ig maradhatnak, a munka mennyisége indokolta a soft "polgári engedetlenséget", vagyis senkire nem szóltak, aki tovább maradt. Mivel a katasztrófavédelem éjjel-nappal dolgozik a gátakon, a korábbi napokban előfordult, hogy egy idő után nem volt már mit rakni; elfogytak a zsákok. Pénteken ezért a deponálásban segítettünk.
A szentendrei gyártelepen egyébként elképesztő sürgés volt: legalább 400 ember dolgozott a homokdombok körül. (Érdekesség: máig a védekezés 700 km-nyi szakaszán 6 milliónál is több homokzsákot mozgattak meg - ennek igen nagy részét önkéntesek.)
Nem 46-os kötelékben, de dolgozott csapatunk tagjai közül a gátaknál a hét második felében Laci és Boldi is.
Folyt.köv.
