FK portya Kosdon

Portyánk márc.28-30-ig tartott,Kosdon. Kora délután találkoztunk és indultunk utunkra,de este érkeztünk meg. Eldugott helyen,lombos fák mögött találtuk meg azt a bizonyos kulcsos házat.

Gyors berendezkedés után,zászlószertartás következett,ahol a Falka két új tagját ismerhettük meg,Tabakit(Patyó) és Karait(Körte). Ennek örömére lakmározni is kezdtünk,ki mit hozott,azt ette.Minden jól alakult,míg Balu be nem rohant játék közben,hogy furcsa hangokat hall kintről és világító szemeket lát a sötétben. Így hát a 20-22 főből álló kis falkánk kiment,hogy védelmezze területét. Ellenségnek nyomát nem találtuk,de cukorkákat annál inkább. Akkor még nem sejtettük,lehet hogy ez valamilyen csapda.

Másnap frissen indultunk felfedezni a környéki erdőt,piros virágot keresve,ami különleges képességgel rendelkezett. Túra alatt,mindenki jó alaposan kifáradt,még falkavezetők is.

Fent a hegyen,volt egy kis feladat,minél nagyobba kirakni a magyar címert,abból,amit ott találnak.  Némi pontatlansággal,de nagyon kreatív lett:

Ezután leérve egy rétre,métázásba kezdtünk. Visszaérkezve a szállásra,délutáni forgó következett.

Majd utána,hagytuk a napot is lenyugodni.

Éjszaka folyamán,megint hangokat hallottunk,kimentünk körülnézni,de pár embert elraboltak tőlünk ezért próbáltunk falkában maradni. Kiderült vörös kutya támadás(szürke marha) ért minket. Házba is betörtek,de egyet sikerült elfognunk és így kénytelenek voltak kompromisszumot kötni velünk. Konyhában aludtak,foglyokat visszaadták és elláttuk őket vacsorával is. Megkérdeztünk egy vörös kutyát,hogy mi,miért is volt,és hogy érezték magukat:  „Gyalog érkeztünk a város szélére,egy öreg vén kutyától útba igazítást kaptunk és elindultunk bőszen éhes gyomorral amerre orrunk vitt,enni akartunk és területet foglalni. A szagok néha téves irányba vittek minket,de idővel jó szagmintát éreztünk és arra mentünk. Egy telket láttunk meg,de kiderült ott farkasok laknak,ezért területszerzési csata folyt le. Végül megbékültünk velük és megszálltunk ott. Ehettünk ízletes húsos tésztát,és utána békességben feküdtünk le aludni. Másnap el kellett mennünk hamar,mert addig kell területet foglalni a kutyáknak,míg a nap fel nem kel. Búcsút vettünk a farkasfalkától és futottunk amíg el nem értük az első falut” /Márkó /

Vasárnap métával és misével zártuk a portyánkat.