2009. december 24. írta: [Brn]
Felszerelések, beszerzések

Felszerelések, beszerzések

A tábori beszerzés, valamint tábori fejlesztési koncepciók.

KONYHA

A tábori konyhánál szerintem négy téren kell lényeges változtatásokat bevezetni. A mosogatás terén, a (kaja) tárolás területén, a főzésben és az elmosogatott edények szárítása területén.

Ez egy gulyáságyú. A BLCSCS-nél fotózta Miki. Szerintem érdemes körülnézni, hogy seregtől, PV-től használtan lehet-e szerezni jó áron.

A fenti két kép már nem BLCSCS, de látszik mekkora adagot lehet belőle nyomatni és milyen király merőkanállal.

A következő téma a mosogatás. Ez a téren szerintem csak radikálisat érdemes lépni. Ha rajtam múlna, nem is vinnék le idén már lavórokat, csak ilyeneket: teljesen hétköznapi bolti húsos láda. Jobban szállítható, van belőle 20 vagy 30 literes, és van a pereme alatt műanyag támasztó, így jobban ül a fa állvány peremén. A BLCSCS-nél a deszkákat előre gyártották, csavarozták, és évről évre mindenhová viszik. Én ezt a megoldást is lemásolnám. (A húsos láda darabja 5-800 forint az ő raktárosuk szerint.)

További javaslatom, hogy szerezzünk be ládákat, melyekben a kenyér tárolható. A mostani, zsákos rendszer sokszor borzalmas.

Ezt már nem tudom melyik csapatnál láttuk. A hűtés leginkább konform módja. Ehhez egyáltalán nem ragaszkodom, de lehet, hogy körülnéznék, milyen áron lehet ilyet szerezni.

Ez a huszonötösök konyhája. Ezt is láttuk.

Szárítási technikák I.

Szárítási technikák II.

Szárítási technikák III. A raklap nagyon jó ötlet. Ácsolnék a konyhának is, tároló alapnak.

 

Vízellátás, vízgazdálkodás

Az első és legfontosabb a napi ivóvízbevitel javítása. Ehhez eddig nem használtuk ki rendesen a csőröskannás rendszerünket, pedig nagyon egyszerűen, nagyon jól meg lehet oldani a vízvételi lehetőséget, így:

Ez is BLCSCS amúgy. Altáboronként 1 db ilyen vízellátó pont kell szerintem.

Zuhanyzóépítési technikák I. Nem minden kockázat nélkül építették.

Ide vezetnek a slagok. Van külön lány és van külön fiú kabin.

A slagok végén zuhanycsap. Alul az elsárosodást így próbálták elkerülni, bár nem túl sikeresen.

A hordók a fán.

Ez már egy másik csapat. Itt melegítik is a vizet. Nem fára vitték fel a cájgot, hanem saját állványt építettek neki. Ez kb olyan, mintha felhúznánk egy őrtorony minőségű építményt, de nem őrtoronynak használnánk, hanem feltennénk rá ormótlan hordókat.

Őrült melóval csinálhatták meg.

Itt az elsárosodás ellen nem deszkákat fektettek le, hanem kvázi szikkasztót ástak, nem is kicsit, majd rá járólapot. Ez kicsit azért veszélyes.

Új téma. Mivel idén sem lesz forrás, muszáj szereznünk egy vízkockát. Vagy több kisebbet vagy egy nagyot. Ez a csapat több kisebbet használt. Itt a konyhai ivóvízellátást biztosító darab látható.

 

Raktár

A raktárhoz ezúttal csak néhány megjegyzés következik, a többit külön megbeszéljük majd.

A mostani lyukfúrók nem túl jók, az egyik csapatnál viszont láttunk egy ilyet, ki is próbáltam, egész jó.

A sörpadok lábai. Volt már róla szó, idén tényleg meg kell ilyenre csinálni, különben tönkremennek.

Lapátok tárolása. Szerintem jó.

 

Szemétkezelés

Az általunk meglátogatott egyik csapat sem bírt jó példát felmutatni a szemétkezelésre. A zsákokat szinte lehetetlen úgy elhelyezni, hogy ne szakadjanak, eső után ne teljenek meg.

Nos, szerintem ezek mind elég bénák. Az a javaslatom, hogy amennyiben lehet (és amennyiben elérhető áron lehet), vegyünk ilyen fém kukákat. Ezek a leírás szerint nem nagyok, van fedelük is:

 

ZENÉLÉS

A következő téma a tábori zenélés. Ezt nagyon fontosnak tartom. Tavaly jó tapasztalatokat szereztünk a cajon dobbal. (Ejtsd: kahon) Az a javaslatom, hogy idén vegyünk sajátot. Elmentem egy etnozenei boltba, nem érdemes újonnan venni, mert 30 000 alatt nincs. (30 000-től 230 000-ig lehet venni.)

Lehet viszont csináltatni: http://cajonstudio.com/

Itt 20 körül van a cucc. De most veszem fel a kapcsolatot egy olyan kézművessel, aki nincs fent interneten, ő lehet hogy olcsóbb. (Nekünk sodronyos cajon kell: http://cajonstudio.com/hu/termekeink/cajonq-sodronyos )

Emellé van még dolog, ami ütős ritmushangszer, és szerintem jó lenne, már majdnem komplett zenekar lenne akkor: darabuka. Ilyet jóval olcsóbban lehet szerezni, már kb. 10 000 ft-ért. Pl itt: http://www.ritmusdepo.hu/piac/apro/index.php?price_max=&price_min=&q=&s=49

MÁSHOVÁ NEM SOROLHATÓ EGYÉB

Itt most még néhány olyan dolog következik, amit nem tudtam máshová tenni. Hozzáteszem, a listán lehet végtelenül kiegészíteni ezt a sort.

Ezt a Dénesék mintatáborában fotózta Miki: egy őrsi asztal. A végébe, oda a háromszöges részbe földet tettek és virágot ültettek, szerintem jó.

Ez itt egy tyúk. A pénteki úton beszélni fogunk helyi nénikkel, hogy valakitől lízingelhessünk egyet vagy kettőt a tábor idejére. Jakus Petra azt is említette, hogy esetleg a végén levágja. Erre egyébként befizetnék. A tyúkhoz nyilván kell valamilyen tároló.

A tyúk helyét vagy PVC kerítésfonattal, vagy tyúkhálóval kell megoldani. A Praktiker honlapján találtam egy ilyet, de nem tudom honnan derül ki, hogy ez most mekkora is valójában:

http://www.praktikerwebshop.hu/termekek/trefort_1350007mm_tm/?id=236295

 

 Említettük továbbá azt is, hogy szeretnénk nádfedeles építményt/építményeket a táborban. Ennek elkészítéséhez a Balatontól délre a szükséges, nem túl nagy mennyiségű nádat remélem be tudjuk szerezni könnyen.

Találtam a nadfedeldoktorkft.hu oldalon egy leírást, hogy régen hogyan készült a nádfedél. Nekünk nyilván nem kell ennyire komolyan venni magunkat, de pl. tanulságos, hogy kellhet hozzá drót.

"Először kisebb nádcsomókat kötöttek. A lécezett tető fedését alul, a csorgó felől kezdték el. A tető hosszán egy sorban lerakott kis nádcsomókat régebben gúzzsal, a századfordulótól általában dróttal kötötték szorosan egymás mellé. A nádazást ketten végezték. A tetőn kívül álló nádazó fektette le a nádkévéket, majd a drótot hosszú, nagyméretű fémtűbe (fűzőtű, nádvarrótű) fűzve átdugta a nád között. Segítője, aki a padlástérben állt, átvette, megszorította és visszatűzte kívülre. A végleges lekötés előtt a nádazó fából készült, fogazott vagy sima lapú, nyeles eszközzel (nádverő, verő) felverte, hogy tömött és sima legyen. Néhol felveretlenül hagyták, akkor lépcsőzetes maradt a fedés. A gerincen a felálló nádvégeket keresztbe lekötötték. A gerincre sok helyütt koporsó- vagy vályúdeszkát húztak, amelyet hegyes szögben összeerősített és a gerincre ültetett karókkal (kaloda, kalodafa), ezeket pedig végükkel a nád alá bújtatott vesszőkkel (csaptatófa) szorítottak le."

 

Ennyi.

A bejegyzés trackback címe:

https://46os.blog.hu/api/trackback/id/tr52941388

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása