Csapatunk legidősebb őrse, a Szarvas őrs vasárnap tért haza újabb vajdasági portyájáról. Idén harmadszor térképeztük fel a Délvidéket, és most is sok élménnyel gazdagodva jöttünk vissza. Álljon itt egy kis ízelítő az átélt kalandokból.
Első nap a határhoz közeli Horgosra utazunk, és helyi cserkészbarátainknál szálltunk meg.
Másnap Szabadkát érintve Újvidékre buszoztunk. Onnan egy temerini cserkésztestvérünk vezetésével kirándultunk egyet a Tarcal-hegységben, felkerestük a Ledinci-tavat. Este az újvidék-telepi katolikus plébánián aludtunk, régi ismerősünknél, Nagy Attila pap barátunknál.
Harmadik vajdasági napunkon Újvidék és Pétervárad nevezetességeit jártuk be, voltunk a Vajdasági Múzeumban is. Este a közeli Futakra néztünk át, ahol Szent Jenő ereklyéit is őrzik. Később éjszakába nyúló, jóízű beszélgetést folytattunk vendéglátónkkal.
Pénteken a Vajdaság bánsági részét vettük célba, és Muzslyára utaztunk; ott a helyi plébánián kaptunk szállást. Napközben bejártuk a közeli Nagybecskereket, ahol 1908-ban először jelent meg a cserkészet gondolata Magyarországon. Este városi fesztiválon vettünk részt, ahol egy híres szerb együttes, a Neverne Bebe ("Hűtlen Babák") is fellépett.
Szombaton Újvidéken át újra Szabadkára vonatoztunk, ahol városnézéssel töltöttük a délutánt, majd este megünnepeltük őrsünk 11. születésnapját.
Utolsó napra már csak egy gyors búcsú és a hosszú hazautazás maradt.
A portya során helyi ételnevezetességeket fogyasztottunk, pljeszkavicát és bureket, találkoztunk régi ismerőseinkkel és megismerkedtünk helyi magyarokkal is.
Milán
