Hajónapló avagy 8 túlélő beszámolója (Ribizli portya)

Túl vagyunk a 4 napos ribizli portyánkon,ami persze nem maradt izgalmak s kalandok nélkül. Tekintsünk bele,hogyan is történt....

2013. július 9.(kedd)

08:30-kor találkoztunk a Déli pályaudvaron,2-en mentek vonattal,a többiek kocsival rótták az Dunakiliti kemping felé az utakat. Mikor már mindenki odaért,felfedeztük a terepet,felvertük a sátrunkat.

Előkészültünk a másnapi megmérettetésre..a kenuzásra.

július 10.(szerda)

2 kenuval indultunk el a rejtelmes Dunán.

10 km után,megpihentünk egy kempingben,majd indultunk vissza.

Odafelé küzdöttünk az árral,visszafelé már könnyebb dolgunk volt,mert csak csorogtunk le a Dunán. A táj leírhatatlanul szép volt...

július 11.(csütörtök)

Eggyel kevesebben lettünk,mert Barbi tegnap este elment. Így hát 7-en folytattuk utunkat a vízen,csak az egyik csónakban 3-an voltak.Hüvös napnak néztünk elé,a szél is erős volt. Vízre szálltunk,az elején kissé feszült volt a hangulat,hisz 1 emberrel kevesebb,rossz idő,nehéz kormányzás stb. Útközben annyira erős volt a sodrás,hogy az egyik hajó fennakadt egy kőre,a másik meg beszorult egy fába,a hangulat még feszültebb lett. A szél bolygatta a hajót,de nem mozdult el a helyéről. Majd a cselekmények felgyorsultak,olyannyira,hogy a kőre akadt hajó felborult,az embereket meg elvitte az ár. Noéminek sikerült ,a fa közé szorult hajóba bemásznia,Laura meg utánuk úszott. Sikításokat hallottunk a távolból,mi erősen kapaszkodtunk a fa ágaiba. Majd végre biztató hangokat hallottunk,hogy nincs baj,induljunk el. Sikerült kijönnünk,igaz nehezen a fa alól,kanyarban láttuk a felborultakat,akik derék fölött érő vízben vártak minket,hogy kikössünk az ottani mocsaras részre. Körbenéztünk,hogy mindenki meg van e,mikor láttuk,hogy nincs...pár ember vissza ment hogy játsszon az árral.
A hangulat oldódott,nem vízbe fulladoztunk,hanem a nevetésbe. Összeszedtük a holminkat,és folytattuk a hősies utunkat tovább a pihenőig. Visszafelé is megküzdöttünk rendesen,széllel is,hiába evezett mindenki teljes erejéből,mert a szembeni ár miatt,csak egy helyben álltunk. Mikor végre visszaérkeztünk,kimerülten,de jó hangulatban kezdtünk hozzá a sütögetésnek.

Júl.12.(péntek)

Indulás haza! Korai kelés,rendrakás,röpizés és indultunk is haza. Sportos,élményekkel gazdag portyán vehettünk részt,sok beszélgetéssel,játékkal,evezéssel és izgalmakkal.

Mindenki hazaért épségben(gondolom),én is befejezem mára a naplóírást. Jövőre folytatom...talán máshogy,másik portyáról..máshonnan,de ugyanazokkal az emberekkel.. :)