Július 5-én véget ért a 2015-ös nyári táborunk. Tíz napon át birtokoltuk a Parádsasvár (Mátra) melletti Gilice-rétet, több mint százan. Az utóbbi évekhez képest kicsit többet kellett küzdenünk az elemekkel (kaptunk esőt és meleget rendesen), de baj nélkül, igazi csapatként jöttünk haza immár több mint egy héttel ezelőtt. Most röviden felidézzük a tábori eseményeket.
Az előtábori különítmény június 23-tól három napon át építette a legfontosabb építményeinket Kornél vezetésével. Karvalyok és Padlizsánok voltak szép számmal, de ott volt Benedek, Gogó és Máté is. Épült szuperszakszerű fürdősátor, konyha, meg kiástunk egy csomó gödröt. Bár a talaj ásásának élményét leginkább egy gennyes foghúzáshoz hasonlítanám.
Június 26-án, pénteken érkezett a cserkészkorosztály. Ekkor az eső még nem tépázta meg annyira a helyszínt: Parádsasvár település határától kb. 10 perc séta alatt be lehetett érni a táborhelyre, ami -- közösségi vélemény -- az utóbbi idők egyik legszebb erdő+rét kombinációja volt, közel a Kékestetőhöz és Galyatetőhöz is. Nem véletlenül készült az alábbi szpot még a tábor kezdete előtt:
Másfél nap nagyjából zavartalan építkezéssel telt. Botond konyhafőnök felizzította a kis birodalmát, ahogy kell. Közben kiderült, hogy az Archibald nevű tudós gengszter milyen gonosz terveket szövöget a táborlakók ellen. (Utalás a keretmesére -- a szerk.) Estére szép nagy tábortüzet raktak a srácok, így sor kerülhetett a színháztörténeti elefánt-alakításra is.
Volt még tábori mise, fotózás, befejeződtek az építkezések. A padlizsánok például felhúztak egy fél körletet a patakra, eléggé rendben volt. Második este Kornélék tartottak tábortüzet. Hangulat: Gyűrűk Ura lvl 100 000. (Majdnem elfelejtettem: közben valamikor befutott az FK-szállítmány is, emelve a tábor általános hangerejét.)
Harmadik nap taktikai játék volt a focipályán, és meglátogattak minket öregcserkészeink. Délutánra keményedett az időjárás: jött az eső rendesen. Mondjuk elég jól viselte a nép.
Negyedik nap túrákkal telt: volt, aki a Kékesre, volt, aki a Galyatető felé, volt, aki az előre meghatározottól kicsit eltérve, általánosabb mátrai kalandozásra ment. Délután, miután összegyűltünk a nagy sátraknál, Eső Tábornok odavert egyet a táborhelynek, kisebb özönvizet okozva. Kis izgalom, majd rezzenéstelen arccal folytatott program.
Másnap délelőtt strand Bükkszéken (csúszdás megőrülések), délután pedig lelki utak, szerte a tábor körül.
Aztán a hatodik nap igazi sztárprogram volt:tábori tehetségkutató zenei produkciókkal, versmondással, énekekkel. Állítólag készültek videók is, így többek anyaga már a Britain's Got Talent-menedzsmentnél parkol! (Vicc volt.)
Következtek a portyanapok: itt az őrsök/rajok szanaszét mentek a környékre kirándulni, pihenni. Hirtelen nem tudom rekonstruálni az összeset, de a beszámolók alapján nagyon jól helyeket választottatok. A visszaérkezések után, pénteken este táncház volt, élő zenével (koboz, furulya).
Zárás felé közeledve, a kilencedik napon egy Future nevű, életpálya-bejáró programot szervezett Dorka, melyre olyan sztárigazolásai is voltak, mint Jakus Gergő, egyenesen Budapestről. (Ezzel a Medve őrs már igen szép létszámot ért el amúgy!) De jöttek kaktuszok is. Erről a programról rengeteg fotó készült amúgy. Délután a biztonság kedvéért letoltunk egy akadályversenyt is. Este akkora tábortüzet raktak a tábortűz megrakói, hogy hatósági bejelentést kaptunk Gyöngyösről, fényszennyezés miatt! (Igazából nem.) Berciék szépen elvarrták a keretmese szálait, a tetőponton pedig elhangzott a „Lajos vagyok, északról!” köszöntés.
Az utolsó napon pedig szépen elpakoltunk, hazamentünk. Nagy köszönet azoknak, akik előtábortól az elpakolás utolsó pillanataiig kitartottak!
Csapatépítés volt a javából ez a tábor, köszönet mindenkinek, aki eljött, aki szervezett, aki hozzátett!